A helyek közül a templom az egyik, melynek keresése egész életünkben tart.

A templom kapu, a menyegzőbe való belépés helye.

Jónás a hal gyomrában: a garai erdei kápolna jele.

Hely, amely az imádságra hív.  A hal gyomrában vagy elvesztődik az ember, vagy újjá kell születnie.

Elengedni minden pótcselekvést, minden eszközt, és imádkozni. Egyre mélyebbre hatolni Istenbe, és önmagába egészen addig, amíg a hatások megszűnnek, és az ember láthatatlanná válik az imában.

A különbség szemmel láthatatlan, csak az irány egészen más.

Ide-oda vándorlás, menekülés, céltalan keresés helyett maga a hely találja meg az embert, azon a ponton, ahol az egója elhagyja. A hal gyomrában, a belső szobában az ember a helyére kerül, és a nem cselekvés ajándékaként megszületik a valódi tett: az Isten akarata megvalósul.

Az Isten úgy tanít, hogy amit szeretne, hogy meglássunk, tapasztaljunk, abba beleenged. De ez a beleengedés csak egy kapu, amely elvezet a következő tapasztalatba. Ilyen kapu ez a kápolna.